Rettegi Katonai Kerület, 1849 vége-1854: a szabadságharc leveretése után a Habsburg önkényuralom Erdélyben létesített katonai közigazgatási területe, mely a városok mellett körzeteket és alkörzeteket alakított. - Wohlgemuth Lajos altábornagy 1850. V. 12: közreadott rendelete alapján hivatalos népszámlálást tartottak a teljes népesség pontos számbavételére, az adófizetés és a hadsereg kiegészítése érdekében. - Körzetei: 1. Görgényszentimrei körzet (alkörzetei: körtvélykapui, magyarbölkényi), 2. Kiscégi körzet (alkörzetei: cikudi, kiscégi, mezőkapusi, mezőnyulasi, palatkai) - 3. Magyarláposi körzet (alkörzetei: butyászai, galgói, maroskövesdi, sóaknai, kápolnamonostori, magyarláposi) - 4. Rettegi körzet (alkörzetei: apanagyfalui, betleni, rettegi, szamosújvárnémeti). - 4 mezőváros, 383 község, 6 praedium, össz. 393 település (Erdélyben össz. 23 város, 64 mezőváros, 2576 község, 68 puszta, össz. 2741 település), 43.349 ház 55.113 lakásában 241.315 lakos; nemzetiségük: 40.405 m., 174 szász, 1141 ném., 9765 cigány, 685 örmény, 181.659 oláh, 4196 zsidó, 649 egyéb; vallásuk: 8348 r.k., 141.396 g.k., 36.550 ref., 274 ev., 562 unit., 47.350 g.kel., 4194 izr., össz. 238.674 lélek; 10.540 ló, 124.575 szarvasmarha. 88

Dávid 1994:157.